A ráncaim én vagyok

Ahogy telnek az évek, egyre gyakrabban merül fel a kérdés: sminktetoválás, hyaluron feltöltés, aranyszál. Mit gondolok, mit és kit ajánlok, mennyire tartós, mennyire hatásos?

Ezek az én életemben önazonos válaszok, sem értékítélet, sem másokról alkotott vélemény nincs benne.

Azt tanulom, és legjobb tudásom szerint alkalmazom, hogy mennyire változtatja meg a világ állását, ha elfogadom a másikat ítélkezés, felsőbbrendűség és arrogancia nélkül. Ha a másikban meglátom magamat, a saját esendőségemet, a saját küzdelmeimet, a saját sikereimet, a saját örömeimet, a saját emberi, megismételhetetlen voltomat, akkor már ott is vagyok mellette. Akkor már egyenlőek is vagyunk. Akkor már nem is segítek, csak kísérek. Mint boldog, szerencsés lelkeket a bábák, dúlák, szülésznők, akik segítenek megszületni a babának, és nem levezetik a szülést.

Ennek a nagyon magasztos tételnek azonban van egy feltétele, mégpedig hogy magamat tiszteljem, szeressem, becsüljem, elfogadjam.

A RÁNCAIM ÉN VAGYOK.

A ráncaim, amik emlékeztetnek az eltelt évekre.

A ráncaim, amik az átvirrasztott éjszakáktól lettek, ringatva csecsemőt, szoptatva, betegágyak mellett ülve, kórházban virrasztva.

A ráncaim, amik a tanulástól lettek, amikor alvás helyett gazdagodtam, bővült a tudásom, a nézőpontjaim.

A ráncaim, amik a könnyes kacagástól lettek.

A ráncaim, melyek az átmulatott éjszakáktól lettek, alvás helyett.

A ráncaim, melyek az önismeret rögös, szakadékos, mélybe zuhanós, biztosítékkal ugyan, de sziklamászós útján rajzolódtak az arcomra.

Minden ráncom, ősz hajszálam sok-sok döntés eredménye. Én ezeket sem leradírozni, sem eltüntetni nem akarom.

Amikor a lányom megkérdezi, mik azok a csíkok a szememnél, azt mondom, hogy ráncok, mert sokat nevetek és van, hogy sokat sírok. A férjem ugyanerre a kérdésre azt mondja, az a bölcsesség jele. Van mit tanulnunk a férfiaktól!

Nem a ráncaim határoznak meg, hanem az élmények és a feldolgozásuk, amiktől a ráncok lettek.

Amit teszek, az a szépségápolási rutinom, nap, mint nap, és a testi-lelki jólétembe fektetett energia. De ez olyan, mint a fogmosás, ma is meg kell tenni, jövőre is és 20 év múlva is. Nem éri meg pár hetekre a lovak közé dobni a gyeplőt. Számomra ez a saját magam szépségével töltött idő, a magam megbecsülése, a magammal való jól bánás tere.

Nulladik lépés, hogy professzionális segítséget kérjünk. Vannak kiváló, kifogástalan termékek, a bőrünk állapota mégis romolhat tőle, mert nem a nekünk való terméket választottuk. A legideálisabb helyzet, ha a saját szépségterapeutánktól kérünk tanácsot.

A szépségápolás a tisztasággal kezdődik. Minden este alaposan letisztítom a bőrömet (én az arctejet szeretem, de mindenkinek más arctisztító válik be). Finoman átmasszírozom arctejjel az arcomat, nyakamat, majd bő vízzel lemosom. Talán ez a legfontosabb momentuma a tisztításnak, hogy a szennyeződés, smink, por és arctej keverékét bő, tiszta vízzel mosom le.

Ezután arcpermetet használok. Ezt hívhatjuk toniknak, de sokkal több annál. Virágvizek és rügykivonatok csodás keveréke, bőrállapotnak megfelelően. Az arcpermet frissít, hidratál, a benne levő hatóanyagok abban segítik a bőrömet, amire nekem szükségem van.

A még nedves arcomat masszírozom át ilyenkor arcolajjal, vagy szérummal. Ezeket is természetesen a saját bőrállapotomnak megfelelően választom meg. Az arcolajok minden nap használhatóak, a szérumokat inkább hetente 3x ajánlom. Az egyre melegedő időben erre este kerítek sort.

A szérum/arcolaj után este szemránckrémmel masszírozom át óvatosan és könnyed mozdulatokkal a szemkörnyéket. Kívülről befelé irányuló körkörös mozdulatokat használok és nagyon finoman bánok ezzel a területtel, hiszen a szemkörnyék a legérzékenyebb része az arcunknak.

Végül nappal egy könnyű hidratáló krémmel, este pedig egy tápláló, regeneráló krémmel fejezem be a szépségápolást (tavasszal, nyáron estére is hidratáló krémet választok.)

Hetente egyszer alaposan átradírozom az arcom, nyakam, dekoltázsom bőrét, majd 1-2 percig a bőrömön hagyom az arcradírt, és ezután mosom le bő vízzel. Az arcradír eltávolítja az elhalt hámsejteket, frissíti, élénkíti az arcbőrt és megágyaz mindannak a jónak, amit ezt követően használunk. Fontos szempont, hogy heti egy alkalomnál rendszeresebben ne használjuk az arcradírt, mert többet ártunk vele, mint használunk. Egy ördögi kört indítunk be a túl gyakori radírozással. A bőrünk azt az információt kapja, hogy nincs elég védelme, ezért még több faggyút termel, fokozódik a szarusodás folyamata, így egy idő után oda lehet eljutni, hogy a bőrradírozás nélkül vastagnak és tisztátalannak érezzük a bőrünket. A cél nem ez, hanem a felfrissülés, megkönnyebbülés.

A leradírozott, lemosott bőrömet ilyenkor táplálom egy kifejezetten nekem való pakolással (). Tavasszal és nyáron gyakrabban nyúlok a Hungarian Spring mélytisztító maszkhoz.

Ha ez elriasztó, túl sok, bonyolult, minimálprogram is van. Ez az arclemosó tej – arcpermet – hidratáló krém hármasa. Innen lehet építkezni. Bárkinek, aki megkeres az arcápolási rutin kérdésében, azt mondom, hogy annyi terméket vigyen haza, amit valóban használni fog. Ha ez a fenti három termék, akkor legyen ennyi, mert ez mindig többet ér, mint a polcot melegítő és alig használt szérumok és krémek sora.

Szerző:
Böröcz Bori

Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.